Varjúállás (Kákászana)

„(A jógi) önmagát látja minden élőlény szívében, azokat pedig önnön szívében.”

Bhagavad Gítá

Ez a póz feltűnően hasonlít egy károgó varjúhoz, mivel a test súlya a könyökökön és a kezeken nyugszik, a fej pedig jól előrenyúlik. A Varjúállás, vagy Kákászana az egyik legértékesebb egyensúlyozó gyakorlat, mely viszonylag könnyen megtanulható, annak ellenére, hogy első látásra meglehetősen bonyolultnak tűnik.

Kivitelezés

Guggoljunk le, és karjainkat tegyük a lábaink közé! Két tenyeret enyhén befelé fordítva, vállszélességben helyezzük a padlóra. Ujjainkat tartsuk szétfeszítve. Ezután a két könyököt kifordítva hajlítsuk be őket úgy, hogy felsőkarunk támaszként szolgálhasson a ránehezedő térdnek.

Most kinézünk magunk előtt a talajon egy pontot melynek tengelyén fogunk támaszkodni. Lassan elkezdjük áthelyezni a testsúlyt a kezekre, először csak felváltva emelgessük el a lábfejeket, csak ezt követően emeljük el egyszerre.

Jótékony hatások

A varjúállás rendszeres gyakorlása nagy mértékben erősíti a csuklót, a karokat és a vállat, fejleszti a koncentrációs készséget és a mellkas kitágításával megnöveli a légzőkapacitást.

Mikor tanuljuk?

Ezt a gyakorlatot a jóga alaptanfolyam nyolcadik foglalkozásán tanuljuk.