Guru kegyelme
Guru kegyelme, a Guru kripa
“A guru kegyelmében csak azok részesülnek, akik őszinte alázattal és hittel közelítenek hozzá. A hit a guruba vetett teljes bizalmat jelenti. A hit az a szilárd meggyőződés, hogy bármi, amit a tanító szóban vagy írásban állít, az maga az igazság, mely nem igényel további bizonyítást. A tanítvány, aki hisz a gurujában, nem vitatkozik, nem fontolgat, nem érvel, nem okoskodik. Egyszerűen csak engedelmeskedik, engedelmeskedik, és engedelmeskedik.
A tanítvány önátadása a guru felé és a guru kegyelme a tanítvány felé kölcsönösen függnek egymástól. Az önátadás kiváltja a guru kegyelmét, a guru kegyelme pedig kiteljesíti az önátadást.
A guru kegyelme a tanítvány számára a szádhanában (spirituális gyakorlásban) nyilvánul meg. Ha a tanítvány nem tér le az ösvényről, az a guru kegyelme. Ha ellenáll a kísértésnek, az a guru kegyelme. Ha az emberek szeretettel és tisztelettel fogadják, az a guru kegyelme. Ha minden testi szükségletéről gondoskodnak, az a guru kegyelme. Ha bátorítást és erőt kap, amikor kétségbeesett vagy elcsüggedt, az a guru kegyelme. Ha képes felülemelkedni testtudatosságán, és ánanda szvarúpájában (üdvös természetében) időzik, az a guru kegyelme. Érezd a guru kegyelmét minden egyes lépésednél, és légy hozzá nyílt és őszinte!”
Szvámí Sivánanda (részlet az Utak a boldogsághoz c. gyűjteményből)