Az élet titka
Az élet titka
Szvámí Sivánanda írása az élet titkáról.
“Mi az élet? Lehetséges-e, hogy pusztán a lélegzés, emésztés, kiválasztás funkcióiból, az anyagcsere, felépülés, leépülés folyamataiból áll, csupán azokból az építő vagy pusztító változásokból, melyek a szervezetben, az emberi testben folyamatosan végbemennek? Lehetséges-e, hogy nem több puszta gondolkodásnál, tervezgetésnél, mesterkedésnél arra vonatkozóan, hogy hogyan szerezzünk pénzt, sikert, hírnevet? Állhat-e a nemzés aktusából, hogy a faj fennmaradjon? Vagy mindezen folyamatok összessége lenne? Vagy a protoplazma mozgását jelenti az egysejtű organizmusokban, amőbákban az egyetlen sejtmagjukkal? A tudósok és biológusok nagyon eltérő véleménnyel vannak az életről. S az olyan filozófusok, mint Srí Sankara, megint másképp gondolkodnak róla.
Az élet két fajta lehet, nevezetesen élet az anyagban, és élet az átman-ban, vagy Lélekben, vagy Tiszta Tudatosságban.
A biológusok, orvosok, pszichológusok úgy tartják, hogy az élet gondolkodásból, érzelmekből, tudásból, akaratból, emésztésből, kiválasztásból, keringésből, légzésből, stb. áll.
Ez a fajta élet nem tart örökké. Teli van veszélyekkel, fájdalmakkal, félelmekkel, gondokkal, szorongásokkal, aggodalmakkal, erőlködéssel, bűnnel, születéssel és halállal s az ezeket kísérő szenvedésekkel, nevezetesen az öregedéssel, betegségekkel, stb.
Ezért a bölcsek és látók, a risik, próféták és szentek, akik elméjük és szerveik megfegyelmezésével megismerték belső Énjüket a tjága (lemondás) és tapasz (önmérséklet), a vairágja (szenvedélytelenség) és abhjásza (spirituális gyakorlatok) végzésének segítségével, akik önmérséklő, önfeláldozó, önfegyelmező életmódot folytattak, világosan, szemernyi kétség nélkül kijelentették, hogy csakis az átman-ban vagy tiszta Lélekben élt élet az, amely örökké tartó békét, végtelen boldogságot, magas szintű örömöt, örök elégedettséget és halhatatlanságot hoz.
Különféle határozott módszereket írtak le az Önmegvalósítás elérésére, az emberek különböző vérmérséklete, képessége és hajlama szerint. Aki fenntartás nélkül hisz a tanításaikban, a Védákban és a Guru, vagy spirituális tanító szavaiban, bátran menetel előre, a spiritualitás vagy Igazság mezején, s eléri a szabadságot vagy tökéletességet vagy megváltást. Ők nem jönnek vissza erre mritju lóká-ra, vagyis a halandó világba. Lakhelyük a szat-csid-ánanda Brahman (Abszolút Lét Tudás, Üdvösség), mely saját eredendő formájuk. Ez az emberi élet célja. Ez az élet legmagasabb rendű célja. Ez a végső állomás, melyet különböző néven emlegetnek, mint Pl. Nirvána, Parama Gati, Param Dharma, és Brahmá-Szthiti.
Az önmegvalósítás a legmagasabb rendű kötelességed.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az életet a fizikai síkon vagy anyagban el kellene hanyagolnunk. Az anyag Isten vagy Brahman kifejeződése, melyet saját kedvteléséből hozott létre. Az Anyag és a Szellem elválaszthatatlanok, mint a hő és a tűz, a hideg és a jég, a virág és az illat. Saktí (az erő) és Sakta (aki erővel rendelkezik) egyek. Brahman és Májá elválaszthatatlanok és egyek. Az élet a fizikai síkon felkészülés az örök életre Brahmanban. A világ a legjobb tanítómestered, az öt elem a Gurud. A Természet a szülőanyád és lelki vezetőd. Prakriti (anyagi világ) a te néma tanítód. A világ a legalkalmasabb kiképző terep a különféle isteni tulajdonságok fejlesztésére, mint pl. könyörületesség, megbocsátás, tolerancia, egyetemes szeretet, bőkezűség, nemesség, bátorság, nagylelkűség, türelem, akaraterő stb. A világ egy aréna, melyben meg kell küzdenünk az ördögi természetünkkel és győzelemre segíteni a bennünk lévő isteniséget. A Gítá és a Jóga-Vasistha írásművek központi tanítása is azt mondja, hogy az embernek úgy kell megvalósítania az ÉN-t, hogy közben megmarad a világban. „Élj a világban, de maradj rajta kívül. Viselkedj úgy, mint a vízcsepp a lótuszlevélen.” Add fel alantas, démoni természetedet, amely magában foglalja az önzést, vágyakat, haragot, kapzsiságot, gyűlöletet és féltékenységet, és nyilvánítsd ki isteni természetedet, élj mentális lemondásban, önfeláldozó módon.
Nincs-e magasabb rendű küldetésünk az életben, mint pusztán az evés, ivás, alvás? Nehéz emberi testben megszületni; ezért tégy meg mindent, hogy az Önmegvalósítást még ebben az életben elérd. Az idő elsöpri a királyokat és bárókat. Hol van Juddhisthria? Hol van Asóka? Hol van Válmiki? Hol van Shakespeare? Hol van Napóleon? Ezért végezd szorgalmasan a Jóga szádhanát (gyakorlást), s élvezheted a legfelsőbb üdvösséget. Lehet-e részed valódi békében, ha minden idődet arra pazarolod, hogy a mulandó érzéki és világi örömöket hajszolod? Lehet-e részed valódi boldogságban, ha az idődet vitákra, veszekedésekre és fölösleges pletykálkodásra pazarolod?
Élni annyi, mint a kitűzött célért harcolni. Az élet hódítás. Az élet ébredések sorozata. Hódítsd meg az elmét és az érzékszerveket. Ezek az igazi ellenségek. Hódítsd meg belső és külső természetedet. Meg kell hódítanod a környezetedet, régi rossz szokásaidat, a régi rossz szanszkárákat (előző életek benyomásai), sötét gondolataidat és a vászanákat (lappangó vágyak). Harcolnod kell az ellenséges, sötét, gonosz erők ellen. Harcolnod kell a hanyatlást előidéző erők ellen.
Ez az élet az Önmegvalósításért van. Gyakorold rendszeresen a szankírtan-t (Isten neveinek éneklése) és ismerd fel az átman üdvösségét! Végezz karma jógát (önzetlen cselekvés), és tisztítsd meg általa a szívedet és az elmédet! Tanulj meg uralkodni érzékszerveid felett, és pihenj meg eredendő formádban! Amikor a mindennapok küzdelmében ütések és csapások érnek, az elme rendszerint a spirituális ösvény felé fordul. Ezután jön a vivéka (helyes megkülönböztetés), vairágja (szenvedélytelenség), a világi dolgoktól való megcsömörlés és a felszabadulás utáni vágy. Gyakorold a mély meditációt.
Az élet rövid. Az idő repül. A világ teli van nyomorúsággal. Vágd el az avidjá (tudatlanság) gordiuszi csomóját, és kortyolj egy nagyot a Halhatatlan Üdvösség nektárjából.
A spirituális élet nem haszontalan fecsegés. Ez nem csupán feltűnősködés. Ez a zavartalan öröm és boldogság transzcendentális tapasztalata. Ez maga a teljességgel és tökéletességgel teli élet. Létezik egy olyan hely, ahol az örökké tartó béke és végtelen boldogság uralkodik, ahol nincsen sem halál, sem vágyak, sem szomorúság vagy fájdalom, sem kétkedés, sem csalódás. Te nem szeretnéd elérni a múlhatatlan örömnek és boldogságnak ezt az örök lakhelyét?
Fegyelmezd meg elmédet és az érzékeidet! Fejlessz magadban nemes tulajdonságokat! Ismerd meg a lélek természetét! Meditálj rendszeresen az ÉN-en! Csakis ekkor érheted el a halhatatlanságot és a mélyen lakozó örömöt. Csakis ekkor juthatsz el arra az örök lakhelyre. Hagyj fel Énednek a fizikai testtel való azonosításával! Az Én-t a fizikai testtel azonosítani a legnagyobb bűn. Hagyd abba a tervezgetést, mesterkedést. Hagyd abba a spekulálást! Engedd el a dédelgetett reményeidet, elvárásaidat és világi ambícióidat! Öld meg a vágyakat! Emelkedj felül a vágyaidon!
Élj okosan! Alaposan tanulmányozd az upanisádokat. Meditálj rendszeresen! Gyere ki a tudatlanság sötét börtönéből! Fordítsd arcodat Brahman napsugarának dicső fénye felé! Oszd meg tudásodat másokkal is! Fogva tartanak a szentségtelen vágyak és az avidjá (tudatlanság). Az élet célja az Önmegvalósítás. Ez az élet, az emberi lét befejezése és végcélja. Ébredj fel a formák álomvilágából! Ne ragaszkodj tovább a hamis nevekhez és formákhoz! Ne hagyd elkápráztatni magad a csalóka nevek és formák által! Ragaszkodj a szilárd, élő, egyetlen Valósághoz! Szeresd a benned lévő átman-t! Az átman vagy Brahman az élő igazság. Csak az átman múlhatatlan. Élj az átman-ban! Legyél te is Brahman! Ez a valódi élet.
A Karma Jóga gyakorlása felkészíti a tanítvány elméjét az ÉN ismeretének befogadására. Tőkéletes ádhikári lesz belőle, olyan tanítvány aki képes befogadni a védánta tanait. A tudatlan emberek rögtön a dnyána jóga gyakorlásába ugranak bele anélkül, hogy előzetesen felkészítenék magukat a karma jógával. Ezért aztán szánalmasan elbuknak az Igazság felismerésére irányuló törekvéseikben. A tisztátalanságok még ott lappanganak az elméjükben. Elméjük különbséget tesz a kellemes és taszító dolgok között. Ők csak beszélnek Brahman-ról. Mindenféle haszontalan vitába, hiábavaló fecsegésbe belemennek, és száraz, végtelen fejtegetéseket kezdenek. Filozófiájuk csak az ajkaikon él. Más szóval ők a védánta száj-tudósai. Amire szükség van, az a védánta gyakorlati alkalmazása, a Földért és az emberiségért végzett szüntelen, önzetlen szolgálattal, melyet átitat az átma bháva (mindenben az egyetlen ÉNt látni).
Gyújtsd meg a szeretet tüzét a szívedben. Szeress mindenkit. Szereteted meleg ölelését, terjeszd ki minden élőlényre. Fejleszd ki a visva-prémá-t, a mindent átölelő, mindent magában foglaló Kozmikus Szeretetet. A szeretet egy titokzatos, isteni ragasztó, mely minden élőlény szívét egymáshoz kapcsolja. Ez egy isteni, mágikus, gyógyító balzsam, rendkívüli varázserővel. Töltsd meg minden cselekedeted tiszta szeretettel. Öld meg a ravaszságot, a kapzsiságot, az aljasságot és az önzést. Az Örökkévalót pusztán azáltal is el lehet érni, hogy folyamatosan szeretetteli dolgokat cselekszel. A gyűlölet, harag és féltékenység megszüntethető azáltal, hogy szerető szívvel szolgálsz szüntelen. A szeretetteljes cselekvés megnöveli az erődet, több örömben és elégedettségben lesz részed. Mindenki szeretni fog. Az együttérzés, jótékonyság és szeretetteljes szolgálat gyakorlása megtisztítja és meglágyítja a szívet, a szív-lótuszt (a szív energiaközpontja) felfelé fordítja, és felkészíti a tanítványt az Isteni Fény befogadására.
Kívánom, hogy mélyen lakozó békében és szüntelen örömben legyen részetek az Isteni Élet által, a világi kötelességek felszámolásával, s az Ő neveinek hittel és odaadással történő zengésével!
Srí Szvámí Sivánanda
