Vászudéva Tanyát ütök legbelül, Ott, ahol az Isten ül. Álmélkodva figyelem, Hogy árad a kegyelem! Egyre csak figyelem, S csodálkozva bár, De azt veszem észre, Rajtam meditál! Csukott szeme mögül Mosolyogva néz, S várja, mikor jövök rá, Mi ez az egész? Egyre inkább érzem, Nincs válasz kívül, Csakis legbelül, Ott, ahol az Isten ül. -Schönek Zoltán Hasonló spirituális verseket itt

Esti kérdés Ülök a verandán, hallgatom az estet Árnyékok öltenek gyertyalángtól testet. Táncolnak a falon, mint megannyi szellem, Előttem pohár bor, ez segít merengnem. Bámulom a lángot, fennkölt gondolat Pedig egyre több jön, ahogy az itóka hat. Éjszakai lepke kőröz a láng körül, Aggódom, poharam kissé gyorsan ürül. Már-már ragadna le pillám, Mikor éjji pillém Átrepül a gyertyalángon. Szemem kinyílik

Köszöntő Óm, Istenem! Óm, én Atyám! Óm, Teremtőm! Óm, én Hazám! Óm, én Utam! Óm, én Célom! Óm én Ősöm! Óm, ivadékom! Ajándékot hoznék Neked, De mit adhat Atyjának egy gyerek? Kié az öröm, kié a virág, Kié az egész teremtett világ? Nem adhatok mást neked, Csupán a szeretetemet! -Schönek Zoltán

Versek Ej, ti versek! Ugyan manapság kit érdekeltek? Nem jegyeznek titeket a tőzsdén, Nincs nagy megtérülés e szellemi tőkén… Nem fakad belőletek anyagi bőség, Nem tőletek nő meg az életminőség. Hát akkor miért is bajlódom veletek? Sor végére rímet mivégre keresek? Mivégre vagytok akkor a világon? A rímfaragást végül minek is csinálom? Hisz nem vagytok dicsőség, Nem vagytok szerénység, Se