elm’E’ – vicces versike az elméről, melyet Szvámí Csidánanda előadása ihletett az elme tulajdonságairól: feledékeny, mindig kifelé irányul, mindig egy tárgyra van szüksége, de ugyanakkor ugrándozik (nem tud egy helyben maradni). Fogadjátok szeretettel Nandagópa Schönek Zoli versét: elm’E’ Ejnye-bejnye elme! Eme veretes versben leleplezem természeted: Egyre elejbed mereszted szemed. Eledeled emeled elemeddé! Szeszt vedelve elveszted éledet. Egyre egyes elemek fele

Meditáció – Domonyi Mónika Móhiní verse által megízlelhetjük a meditáció ízét. Aki egyszer ezt megérzi, az újra és újra el akar merülni benne. Köszönjük. Meditáció Gondolat nélkül lenni, akár csak egy pillanatig, Olyan jó, ha ez néha megadatik. Csak ülök és nem is érzem, mi történik eztán. Lebegni bent, lélegezni puhán. Tudni végre, hogy mi is a valóság: EGY és

Nandagópa Schönek Zoltán verse az illúzióról: Májá -ról, fogadjátok szeretettel: Májá Hová lesz a sötét, ha felragyog a fény? Hová lesz az egó, ha felébred az ÉN? Hová lesz az álom, ha felnyílik a szem? S hogyha győz az igen, hová lesz a nem? Hol bújik meg a fagy tűző nap hevében? Hol lebben éj leple verőfényes délben? Hol zúg

Domonyi Mónika Móhiní verse a Guruhoz, a Mesterhez. Guru Hosszú volt az út, ahonnan jöttem, Nem is nézek hátra, a múlt elmarad mögöttem. Semmivé foszlott eddigi életem, A Guru hívott engem, megfogta a kezem. Jól tudom már, pontosan így rendeltetett, A Guru hívó szava repített ide engemet. Rám nézett és kezét nyújtotta felém: „Ideje tanulnod, hiszen tudod már, mi a

Dsuang Dszi álma – Szabó Lőrinc elgondolkodtató szépséges verse a létforgatagról. Fogadjátok szeretettel: Dsuang Dszi álma Kétezer évvel ezelőtt Dsuang Dszi, a mester, egy lepkére mutatott. – Álmomban – mondta,- ez a lepke voltam és most egy kicsit zavarban vagyok. – Lepke,- mesélte,- igen, lepke voltam, s a lepke vígan táncolt a napon, és nem is sejtette, hogy ő Dsuang

A lélekálom – Schönek Zoltán verse az álomról és ébrenlétről, ki tudja melyik a valóság? A lélekálom Pillangó lélekben emberlét álom Rezdül az éterben hímporos szárnyon Dzsuang Szi álmát álmodva tovább Szárnyalja körbe elme-otthonát Képzelve magát azonosnak testtel Meggyőzve önmagát, hogy csakis ő a Mester Érzékek istrángján anyagban vergődve Visszavágyva mégis a magas felhőkbe Hogy szendergésből felriadva lássa, Az illúzió

Madárdal – Schönek Zoltán verse, általa meg tudjuk mit tanulhatunk a kis madártól, fogadjátok szeretettel: Madárdal Kismadár rebbent fölém az ágra Hogy énekében lelkét elém tájra Pentaton dalában öntve ki a szívét Ahogy egy mester oktatja a hívét. Énekelte egyre, hogy az Ég hatalmas S bármeddig szemléli, soha nem unalmas! S repüljön bárha akármelyik ágra, A kegyelem rügyének fakadása várja.