Útmutató tanítványoknak
Útmutató tanítványoknak
Az első, amit egy spirituális tanítványnak törekednie kell, az elme feletti uralom. Mint a vak ember – úgy tekints a tárgyakra. Mint a süket – úgy halld meg a hangokat. Ne engedd, hogy az érzéki tapasztalatok mélyen beléd ivódjanak! Ha érzéki tapasztalatokkal tápláljuk, az elme egyre hatalmasabbá válik. Fogd vissza tehát az érzékeidet a pratjáhara gyakorlásával!
Miért kellene az elme leigázására törekednünk?
Mert messze nagyobb hatalommal bír felettünk, mint bármely más hatalom, de a rabszolgánkká tehetjük úgy, ha teljesen átadjuk magunkat az Úrnak, és engedjük, hogy isteni energiája rajtunk keresztül dolgozzon.
A prána (életerő) szabályozása minden spirituálisan gondolkodó ember elsődleges feladata kell, hogy legyen. A prána feletti uralom kikövezi az utat a külvilág tárgyaitól való elszakadáshoz, végső soron pedig a halál legyőzéséhez.
Kitartó gyakorlás a szeplőtlen, kettősség-nélküli princípiumban, a prána szabályozása, és az elme leigázása – e három ösvény vezet el a MÓKSA (végső üdvözülés) jelentésének felismeréséhez és megtapasztalásához. E három közül legalább az egyiket nagyon magas szintre kell fejlesztenünk. Ekkor mindhárom hatásai érvényesülni fognak, mivel e három szétválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással.
Amikor megszűnik a prána és az elme működése, akkor nem születik több gondolat, mert e kettő egy és ugyanaz, mint a virág és annak illata, vagy a mag és a benne lévő olaj. A prána és az elme úgy viszonyulnak egymáshoz, mint két egymást támasztó dolog. Amint az egyik elgyengül, a másik léte is veszélybe kerül. Mindkettő megsemmisítése MÓKSÁT eredményez.
A spirituális élet bűnbánattal kezdődik. A spirituális élet törekvéssel kezdődik. Az őszinte törekvés a spirituális élet sikerének előfeltétele. A törekvés múltbéli jó cselekedeteink jutalma. Spirituális törekvéseidet őrizd odaadással. Fejleszd őket a vivéka (bölcsesség), szadvicsára (tiszta vizsgálódás) és a szatszang (spirituális gondolkodásúak társasága) által!
Isten és a Mester iránti odaadás, a fegyelmezettség gyakorlása, és rendszeres meditáció – ezek gyorsan lehetővé teszik az Önmegvalósítást. Az önzetlen munka az elme megtisztítása miatt szükséges. Az Önmegvalósítást a helyes megkülönböztetés, szenvedélytelenség, szilárd elhatározás és meditáció hozzák meg. Aki kitart az igazság mellett, s aki szorgalmasan meditál, befelé fordulva a meditációban, az ráléphet a végső ösvényre, elvezet az Önmegvalósításhoz.
-Szvámí Sivánanda
