Spirituális gyakorlás otthon
Szvámí Visnu-dévánanda mindig azt hangsúlyozta, hogy a fenti tanácsok követése sem lesz elegendő a fejlődéshez, ha nem szolgálunk másokat, ha nem gyakoroljuk a karma jógát. A karma jóga gyakorlása nélkül ezek a cselekvések nem fogják meghozni a kívánt gyümölcsöket, mert ha ezeket a cselekedeteket csak magunkért tesszük, akkor ezek nem lesznek jógikus cselekedetek. Ezáltal nem fognak megszabadítani bennünket az avidyától, vagy tudatlanságtól. Vagyis a jóga gyakorlásának kulcsa az, ha azt nem csak saját magunk miatt gyakoroljuk, hanem valamilyen módon mások jólétért is tesszük. Ha a jóga gyakorlásának motívációja mások jólétének javítása, összekapcsolva azt egy pozitív cselekvéssel, hiszen a motíváció önmagában még nem elegendő, akkor a jógikus életünk hosszú és teljes lesz.
Bár a karma jógát gyakorolni kell, azért én fűznék hozzá egy kis magyarázatot. Való igaz, hogy amikor az ásramból kilépünk, akkor egy radzsaszikus, más szóval nagyon nyugtalan világban találjuk magunkat. Sőt, ez a világ olykor tamaszikus, vagyis időnként sötét és negatív, ez kétségtelen. De ez kicsit ahhoz hasonló, amikor sötét éjszaka kimegyünk és előveszünk egy zseblámpát, amin ha megnyomjuk a gombot rögtön fény lesz, igaz? Szóval a jó hír az, hogy nem kell sok fény ahhoz, hogy eloszlassuk a sötétséget, egy apró fény is elegendő hozzá. Az ötlet az, hogy bár az ásramon kívüli világ nehéz, semmi kétség, de lehetséges, hogy azt átalakítsuk a karma jóga terévé. És ha a külvilágot a karma jóga terének tekintjük, akkor minden más jógagyakorlatunk eredményes lesz. Szóval reggel azzal a szándékkal kellene felébrednünk, hogy „ma jót fogok tenni, ez az a nap, amikor jót fogok cselekedni”. És aztán meg kell próbálnunk így tenni, elképzelhető, hogy nem leszünk minden nap sikeresek, de kisebb sikereink biztosan lesznek, mely sikerek egyengetik majd az önmegvalósításig vezető hosszú utunkat.
Ismerek egy nagy szentet a Bahamákon, akitől egyszer megkérdeztem: „Hogy érte el ezt a magas tudatállapotot, amelyben most is él?” Ő azt felelte, egyébként kb. 95 éves lehet mostanság, szóval hosszú élet tapasztalat van mögötte. Szóval azt felelte, „sok évvel ezelőtt, amikor még fiatal gyerkőc voltam, úgy határoztam, hogy minden nap végre fogok hajtani egy jó tettet. Ezután megpróbáltam tartani magam ehhez az elhatározásomhoz és ez átalakította az életemet. Hát ilyen egyszerű!”
Még egy dolog. A karma jóga nem egy mechanikus szolgáltatás, embertársaink szolgálata, a szándéknak is jelen kell lennie, hogy jót szeretnénk tenni, hogy javítani szeretnénk mások helyzetén, hogy szeretnénk felvidítani azt, aki szomorú, hogy vigaszt és békét szeretnénk nyújtani annak, aki beteg, hogy minden helyzetben próbálunk jót tenni, még a nehézségek közepette is és cserébe nem várunk el semmilyen jutalmat, azért amit teszünk – ez a nehézség benne – így válik szolgálatunk karma jógává. Nem várunk el semmilyen jutalmat, csak jót szeretnénk cselekedni mindenféle viszonzás nélkül. Ez nagyon jó felkészülés lesz a meditációra. A napi egy óra formális jógagyakorlásunk mellett, egész nap tudjuk gyakorolni a karma jógát.
Ha jógaoktató vagy, akkor kérlek, hogy tanítsd a jógát! Ez nagyon fontos! Biztosak lehettek benne, hogy a jóga tanítása során sok-sok éven keresztül folyamatosan élvezhetitek az újabb tanításokat, amiben részesülhettek. És kérlek, hogy amit kaptok, azt rögtön adjátok tovább és osszátok meg másokkal! Mi az, amit a Guruk igazán szeretnének, amiért pl. Szvámídzsí könyörgött nekünk, hogy: „Bármit is kapsz, azt soha ne tartsd meg magadnak! Oszd meg másokkal”, ezért könyörgött hozzánk. A tanáraink akkor a legboldogabbak, amikor mi más embereket tanítunk a jógára. Ők a legboldogabbak, igaz? Mert mi kaptunk valamit, ami jó. Most odakint, a világban rengeteg embernek van szüksége erre. Valójában a Guruink akkor a legboldogabbak, ha mi másokat jó szándékkal szolgálunk. Akkor a legboldogabbak. Nem adták….., ezeket a kincseket nem azért adták, hogy megtartsuk őket, hmmm? Hogy elzárjuk őket egy biztonságos helyre. Nem azért adták, hogy fukarkodjunk velük. Az elképzelésük az volt, hogy amit kapunk, azt elvetjük, majd a hatalmas termést betakarítjuk és megosztjuk másokkal, ez volt az elképzelésük.
Ha ma elhagyjuk ezt a bolygót, mondjuk ha ma meghalunk, azt mondják, hogy a halálunk napja kellene, hogy a legjobb napunk legyen. A legdicsőségesebb nap a halálunk napja kéne, hogy legyen. Dicsőségben kellene elhagynunk ezt a bolygót vagy ezt a földi síkot. Szóval, ha ez lenne az utolsó cselekedetem, akkor ennek dicsőségesnek kellene lennie. Így azt mondom, hogy a szándék nem csak a mások szolgálata kell, hogy legyen, hanem az, hogy jót cselekedjünk.
Szóval a kérdés az volt, hogy tudnám az én elfoglalt napomat jógikus életté változtatni? A válasz az, hogy a környezetedre úgy kell tekintened, mintha ásram lenne. Bárki jöjjön is hozzád, tekints rá úgy, mint a saját Gurudra és szolgálj úgy minden embert, mint ahogy a saját Gurudat szolgálnád. És ez….., főleg az elején kicsit vicces lehet. Amikor megérkezik az anyósod….. (nevetés)
