A jógáról
Szvámí Visnu-dévánanda összefoglaló leírása a jógáról:
“Az első jógik két alapvető kérdésre keresték a választ: “Hogyan szabadulhatok meg a fájdalomtól?” és “Hogyan győzhetem le a halált?”
Napjainkban, sokkal inkább, mint bármikor az emberiség története folyamán a Nyugat embere olyan erős stresszhatásoknak és feszültségeknek van kitéve, amelyet már nem tud az ellenőrzése alatt tartani. Ezrek és ezrek reménykednek hiába abban, hogy nyugtatók, altatók vagy alkohol segítségével sikerül legyőzniük a stresszt. A jóga, a legősibb élet-tudomány, megtanít minket arra, hogyan tudjuk uralmunk alá vonni a stresszt – nemcsak fizikai, hanem szellemi és lelki síkon egyaránt. Az emberi testet egy autóhoz hasonlíthatjuk.
Minden autónak öt dologra van szüksége ahhoz, hogy jól menjen: olajozásra, hűtésre, elektromos áramra, üzemanyagra és egy nyugodt, tisztafejű vezetőre a kormánykerék mögött. A jógában az ászanák, vagy pózok megolajozzák a testet. Általuk az izmok és ízületek rugalmassá válnak, belső szervek működése javul és a vérkeringés is megélénkül anélkül, hogy bármikor fáradtságot éreznénk. A testet a relaxáció hűti le, míg a pránájáma, vagy más néven jógalégzés biztosítja a pránát, vagyis az elektromos áramot. Az üzemanyagot a megevett étel, a megivott folyadék és a beszívott levegő szolgáltatja. Végül itt van a meditáció, amely lecsillapítja és megtisztítja az elmét, testünk vezetőjét. Meditációval képes lesz az ember először uralkodni, majd teljes egészében felülkerekedni a testén – azaz a fizikai járművén.
Bárki jógázhat, nem számít, mennyi idős, milyen vallású, milyenek az anyagi és egyéb körülményei. Fiatal vagy öreg, beteg vagy egészséges – mindenkinek hasznára válhat ez az évezredes tudomány. Végtére is lélegezni mindnyájunknak kell, bármilyen életút van kijelölve számukra. És egyikünk sem úszhatja meg ízületi gyulladás nélkül, ha helytelenül táplálkozik.
Megtanulhatunk meditálni egy virágon, a Dávid-csillagon, a Kereszten, vagy akár Rámán vagy Krisnán. A koncentráció tárgya lehet különböző, de a technikája mindig ugyanaz marad. Az első jógik két alapvető kérdésre keresték a választ: “Hogyan szabadulhatok meg a fájdalomtól?” és “Hogyan győzhetem le a halált?”.
Fölfedezték, hogy az ászanákkal az ember úrrá lehet a fizikai fájdalmon, a pránájámával a lelki gyötrelmeken, a meditációval pedig felismerheti, hogy ki is ő valójában. A nevek és formák alkotta hamis identitás kötelékéből kiszabadulva felülemelkedhet a testén és megtalálhatja a valódi, halhatatlan Én-t. Láthatjuk tehát, hogy a jóga a test edzésével kezdődik, és annak legyőzésével végződik.
A jóga nem elméleti, hanem gyakorlati tudomány. Ha valaki még soha életében nem kóstolta a mézet, hiába próbálják győzködni mások, hogy az milyen édes, milyen jó, addig nem fogja megérteni, amíg ő maga is ki nem próbálja.
Kezdje el a jógázást és meglátja, mennyi csodálatos élményt nyújt majd.” – Szvámí Visnu-dévánanda
A jógatanfolyamokat és foglalkozásokat Szvámí Visnu-dévánanda és Mestere Szvámí Sivánanda tanításai alapján tartjuk.
Ha kezdő érdeklődő vagy, nézd meg jóga alaptanfolyamunk felépítést (ide kattintva).
