A világ, Isten maga
A világ, amit magunk előtt látunk, Isten maga
Szvámí Krisnánanda írása, váljon kedves teljességetekre!
“Éber állapotnak hívod azt, amikor érzékelsz egy tárgyat. Sötétég az, amikor nem észleled. Most, az éber tudatállapotban – az úgynevezett éber világban –, mivel intelligenciával rendelkezel, magad előtt a tárgyak világát látod jelenlévőként. Az álomban ugyancsak jelen van egyfajta intelligencia. De a mélyalvásban nincsen. Mi történik ilyenkor? Az érzékek és intellektus visszavonulnak a forrásukba. Nincs észlelési aktivitás, így az érzékelés hiánya a sötétséggel válik egyenlővé. Isten teremtő akaratának eredeti állapota a teremtést megelőzően egy sötétségnek, vagy éjszakának tűnő állapotban jelenik meg – ez az, amit Siva állapotnak hívunk. Nagyon fontos emlékezni arra, hogy a Siva állapot Isten teremtő akaratának eredeti, primordiális állapota, ahol az érzékelés külsődlegessége nincs jelen, nincs külső érzékelés, mivel Istenen kívül nincs semmi, ezért számunkra ez sötétségek, vagy éjszakának tűnik. Ez Siva éjszakája – a Sivarátri. Az Isten számára ez nem éjszaka. Minden Fény. Siva nem sötétben ücsörög. Isten Teremtő Akarata mindentudó, mindenütt jelen lévő és mindenható – mindez együtt. Ezt az állapotot Ísvarának is nevezzük. A Legfelsőbb Abszolút – mely meghatározhatatlan – mikor a kozmosz megteremtésére irányuló tendenciájú Teremtő Akarattal társul védikus szóhasználatban Ísvara, a puránikus terminológiában pedig Siva. Ez egy nagyon pontos állapot, mely a Védák Nászadíja Szúktában tamaszként, vagy sötétségként van leírva. Ismét meg kell jegyezzük, hogy a sötétség az Isteni Abszolút fényének túlsúlya miatt (létezik).
Ha Istenre nézel, mit látsz? Semmit! A szemek nem láthatják Őt, olyan kápráztató fény Ő. Ha a fény frekvenciája nagyon magas szintre emelkedik, a szem számára láthatatlanná válik. Így ha az Istent látod, nem látsz semmit sem. Ami azt illeti, most is éppen Istent látjuk. Csak épp nem vagyunk képesek felismerni Őt. A világ, amit magunk előtt látunk, maga Isten. Nincs olyan dolog, hogy világ. Ez csak egy név, amit a Legfelsőbb Létezőre aggattunk. A világ csak egy név, melyet a saját tudatosságod észlelésében létrehozott torzításnak adsz, ami annak köszönhetően jön létre, hogy az (a tudatosság) szubjektummá és objektummá választja szét magát.”
