Gangesz és Én
A Gangesz és én
Lehunyom a szemem.
És már látom.
Végtelen a nyugalmad,
Nincsen határod.Elcsitul elmém is,
észre sem veszem.
Nincsen már testem,
Veled létezem.Nincsen csak a Semmi,
ami semmi sem.
Húz a mélységed,
Veled örvénylem.Érzem a Végtelent,
ahol nincsenek határok.
Érzem az Időtlent,
ahol nincsenek korlátok.Lélegzetem sincs már.
Nem vagyok semmi.
Nem vagyok anya,
Nem vagyok senki.Feloldódtam benned.
Víz vagyok én is.
Ahogy te örvénylesz,
Úgy örvénylek én is.Hátadra veszel
és addig simogatsz,
míg feloldódva benned
én leszek Önmagam.Nem is víz vagyunk.
Mi vagyunk a Lélek.
Mi küzd magával, de
figyel a Fényre.Elhoztam magammal.
Ereimben érzem.
Itt van bennem a Gangesz,
Az isteni Lélek.Móhiní: A Gangesz és én
