Tüzednél melegszem

Tüzednél melegszem Tüzednél melegszem Ebben a hidegben Átjár, mint az élet Hazahívó fényed. Jégpáncél olvad lassan A végtelen, kozmikus fagyban S szívemből fele részt Óvatlan felemészt. A sötét rettegés tere Immár a Te lakod helye Ott lángol a tűz Mi rút halált elűz. Ne hagyd többé, ó Végtelen Hogy a parányi értelem Hazudja ismét a világom Harsogva kucorgó magányom! Ne

tovább...