Prakriti éneke
Prakriti* éneke
Élet árad bennem, bármerre is járok,
Köszönetet ezért soha nem is várok.
Ne félj kicsim, ne félj kincsem,
Nincsen mitől, nincsen, nincsen!Gyermekem a lélek valamennyi teste
Megnyilvánulásom a dél, reggel, s az este.
Ne félj kicsim, ne félj kincsem,
Nincsen mitől, nincsen, nincsen!Én vagyok az Istennek a legszebbik fele
Kibe lelkek sorát csókkal lehel bele.
Ne félj kicsim, ne félj kincsem,
Nincsen mitől, nincsen, nincsen!Ami vesztedre tör, az is csak a részem
Megváltásod énbennem van ősidőktől készen!
Ne félj kicsim, ne félj kincsem,
Nincsen mitől, nincsen, nincsen!Én vagyok a teher, mi alatt pálma nő,
S én vagyok egyben a felhajtó-erő,
Bennem kelnek létre mind kicsik, s nagyok
Én az Anyai Princípium vagyok!
*Prakriti = Természet, eredet. A mindenséget betöltő anyag összessége, az anyagvilág teljessége, örök ősanyag vagy ősforrás, a szó legátfogóbb értelmében vett Természet. A megnyilvánuló, szemmel látható sokféleség energiahálója, amely a természetként, a fizikai világként jelenik meg.
Nandagópa Schönek Zoltán verse.
