Mahászamádhi július 14

Mahászamádhi – Nagymegvilágosodás 

Amikor a jógi ebben az állapotban hagyja el a testét, nem születik újjá többé. Testét ereklyeként temetik el, mely továbbra is árasztja magából a bölcs tiszta rezgéseit. Szvámí Sivánanda földi maradványai a rishikeshi Sivánanda ásramban található a Samadhi shrine-ban.

Sivánanda Mester 1963. július 14.-én hagyta el testét. Ebből az alkalomból fogadjatok szeretettel néhány sort Róla Dr. Devaki Kutty beszámolójából:

„Hadd mondjak el először valamit a személyiségéről. Szvámí Sivánanda lenyűgöző, felfoghatatlan személyiség volt. Bármilyen mércéd, bármilyen elképzelésed is van egy nagy emberről, Ő a legmagasabb mércét és elképzelést is messzi felülmúlta.”
„Ha a fizikai megjelenését próbálod elképzelni, elmondhatom, hogy mindenkire mély benyomást tett a megjelenésével. Több mint 6 láb (kb. 180 cm) magas volt, és nem magas és vékony, hanem nagyon kövér. Széles vállai voltak és nagyon hosszú karjai. A testtartása nagyon fenséges volt. Eleganciát sugárzott, de ugyanakkor egyszerű és nagyon magával ragadó volt.”
„Ha a szellemi képességeire gondolunk, ragyogó és inspiráló elme volt.”
„Az emberekre gyakorolt vonzereje egyetemes volt, és túllépett minden kasztra, vallásra, nemre, korra, földrajzi vagy kulturális helyre vonatkozó határt. Soha nem csalódtunk benne. Ha megpróbáltuk Őt megérteni, melyet mindnyájan megpróbáltunk, akkor csak zavarba jöttünk; és minden kísérlettel, mellyel próbáltuk Őt megérteni, egyre inkább csak összezavarodtunk. A Gítá második fejezetében van egy vers, ami ezt mondja: „Csodálatosnak látja Ezt az egyik; mint csodálatosról beszél róla a másik; mint csodálatosról hall Róla a harmadik; s bár hallottak róla, senki nem érti Ezt meg igazán.” Amikor ezt a verset hallottam, mindig Gurudévre gondoltam.”
„Egy másik dolog, ami nagyon meglepő volt számomra Vele kapcsolatban az, hogy Neki semmi nem volt apróság, semmi nem volt jelentéktelen. Minden fontos volt. Egy gondolat, egy szó vagy cselekedet, bármilyen apró vagy nagy is volt, az Ő számára mind egyforma jelentőséggel bírt.”
„Olyan ember volt, aki azt élte, amit tanított, és a tanítása a saját élete volt. Ha csak megfigyeltük Őt, az nagyobb tanítás volt nekünk, mintha az összes könyvet elolvastuk volna.”