A jóga négy ösvénye


A jóga négy ösvénye

A “jóga” szó egyik jelentése “összekapcsolni”. Ez arra utal, hogy a jóga gyakorlatainak célja összekapcsolni bennünket természetes állapotunkkal, melynek a meghatározása: szat-csid-ánanda, azaz határtalan létezés-tudás-üdvösség. Ehhez alapvetően négy úton vagy ösvényen tudunk haladni, de nevezhetjük ezeket folyamtoknak is. Ha kiválasztunk egy fő ösvényt hajlamainknak megfelelően, és mellette gyakoroljuk a másik hármat is, akkor biztosan haladunk előre a spirituális úton.

A jóga négy ösvénye a következő:

1. Dnyána Jóga – A tudás jógája

2. Rádzsa Jóga – Az elme feletti uralom jógája

3. Bhakti Jóga – Az odaadás jógája

4. Karma Jóga – Az önzetlen szolgálat jógája

“Válassz ki egy ösvényt, de vidd mellette a többit is.” – mondja Srí Szvámí Sivánanda

1. Dnyána Jóga – A tudás jógája

A legrövidebb, de a legnehezebb út.

A következő lépésekből áll: az írások tanulmányozása tanítómester vezetése alatt, a megismert igazságok feletti elmélkedés, és azok intellektuális elemzése, meditáció és szamádhi (megvilágosodás).
A dnyána jóga az értelmet eszköznek használja az anyagi világ fogságából való megszabaduláshoz. A tudakozódáson és elemzésen keresztül az elmét saját természetének vizsgálatára használja fel.

2. Rádzsa Jóga – Az elme feletti uralom jógája

Az elme feletti uralom jógája. Az elmét lépésről-lépésre elemzi, majd különböző technikák alkalmazásával fokozatosan az uralma alá vonja, és így egyre magasabb tudatállapotokat ér el.

A rádzsa jóga egyik al-ösvénye a kundaliní jóga vagy más néven hatha jóga. Ez a jógaág elsősorban a pránával (éltető erő) dolgozik, s így felébreszti az alvó kundaliní energiát. Ezután az elme feletti uralom már automatikusan megvalósul.

A rádzsa jóga 8 lépcsője:

1. jamák (kerülendő ajánlások):

  • ahinszá – nem ártás, nem-sértés (gondolatban, szóban, cselekedetben)
  • szatja – igazmondás, őszinteség
    A Manu Szmritiben ez áll: “Az ember mondjon igazat, az ember mondjon mindig kellemes dolgokat, de az ember nem mondjon olyat ami igaz, de kellemetlen, és ne mondjon olyat, ami kellemes, de hamis. Ez az ősi dharma (törvény).”
  • brahmacsarja – szexuális önmegtartóztatás, a szexuális energiák átalakítása (az érzéki örömök helyett az Isteni felé fordulni)
  • asztéja – nem lopás, a sóvárgás, irigység hiánya
  • aparigraha – megvesztegetés céljából adott ajándékok és kenőpénzek el nem fogadása (ne halmozz)

2. nijamák (betartandó ajánlások):

  • saucsa – külső-belső tisztaság
  • szantósa – elégedettség
  • tapasz – aszkézis, önszigor (önmegtartóztatás az érzékek minden szintjén)
  • szvádhjája – szent könyvek tanulmányozása
  • ísvara-pranidhána – az Úr imádata, az ego feladása

3. ászana – stabil testhelyzet,
4. pránájáma – az életenergia szabályozása,
5. pratjáhára – az érzékek visszavonás a tárgyakról,
6. dháraná – koncentráció,
7. dhjána – meditáció,
8. szamádhi – tudat feletti állapot

3. Bhakti Jóga – Az odaadás jógája

A törekvő az igazságot a személyes Isten, azaz lsvára (Isten emberi ésszel és szívvel felfogható formája) iránti odaadásával és feltétlen szeretetével ismeri fel.

Alapvető mozzanatai közé tartozik az imádság, éneklés, Isten neveinek ismétlése, az Istenről és szentekről szóló történetek mesélése, vallási ceremóniák és rítusok. A bhakti jógi úgy próbál megszabadulni a hamis én-tudattól (egocentrizmus), hogy fejleszti magában az alázatot, körülveszi magát Istennel, és szüntelenül arra gondol, ő csak egy hangszer Isten kezében. Lényegében a legtöbb vallás a bhakti jógát tanítja, de mindig fennáll a veszély, hogy fanatizmusba csap át. A jóga azt mondja, mindenki úgy képzeli el magának Istent, ahogy akarja. Mindenkinek más a kapcsolata Istennel. A végső szabaduláskor ezek a különbségek úgyis feloldódnak, amikor bekövetkezik az “egyesülés a leírhatatlan Eggyel”.

4. Karma Jóga – Az önzetlen szolgálat jógája

A törekvő, ha karma jógát gyakorol, minden cselekedetét Istennek ajánlja fel anélkül, hogy bármilyen viszonzást várna el érte. A karma jógi minden élőlényben a benne lakozó Urat próbálja meglátni.

Ha egy cselekedetnek lemondunk a gyümölcséről, akkor az önzetlen cselekedetté válik. Azáltal, hogy valaki nem gondol személyes szükségleteire és vágyaira, hanem megpróbál mindenkinek segíteni, aki csak körülveszi őt, legyen az ember, állat, a bolygó vagy az egész világ, a szíve kitágul, egoizmusa megsemmisül, és létrejön az egység tudat. A karma jógát bárhol, bármilyen körülmények között lehet gyakorolni, ha igaz vágyat érzünk az önzetlen szolgálat után (otthon, irodában, építkezésen, stb.).

“A szolgálattal megtisztítod a szívedet. Az önzés, gyűlölet, irigység, a felsőbbrendűség érzése és hasonló negatív tulajdonságok eltűnnek. Kifejlődik az alázat, tiszta szeretet, együttérzés, tolerancia és kegyelem.”

Szvámí Sivánanda

Jógaszintézis

Sivánanda átfogó szádhanája (spirituális gyakorlás)

A védántának belülről kell jönnie.” “Az Upanisadok* Igazságait a szíved legmélyén kell felismerned.”, mondja Siva (Szvámí Sivánanda). Szorgalmazza a három rétű Dnyána Jóga (tudás jógája) gyakorlást, vagyis a tanítások hallgatását, az ezeken való elmélkedést és a meditációt**. “De a meditáció nem könnyű dolog. Amit most csinálsz, az csak kísérlet a meditációra. A szívnek tökéletesen meg kell tisztulnia és kiegyensúlyozottá válnia, mielőtt a valódi meditáció beköszönthetne. Ez több életen át tarthat. De folytasd kitartóan a szíved megtisztítását”, mondja ő. És a saját életét helyezi elénk legkiválóbb példaként.
A szüntelen, fáradhatatlan, dinamikus, önzetlen szolgálat, melyet az én kivonásával kell végezni az átma-bháva*** tudatosságát alkalmazva, tekintet nélkül a várható jutalomra, csendesen kutatni a szívünk mélyén a régi, berögzült szanszkárák**** után, és minden érzést és érzelmet emelkedetté tenni – ez az a lecke, amit Siva dicsőséges életéből megtanulhatunk. Ez a valódi Karma Jóga (önzetlen cselekedet), amely a Sivánanda Királyság kapujáig visz, a jószerencse és Legfelsőbb Üdv birodalmába.

Ezzel egyidőben az Úr Nevének szüntelen felidézése az elmében, a dzsapa (mantra ismétlés) és szankírtan (Isten neveinek éneklése), mindenkiben meglátni, meghallani és üdvözölni Istent, és így tartani fenn a folytonos Isten-tudatosságot – ez a Bhakti Jóga (odaadás jógája), amit Siva a magatartásával tanít nekünk. Ez adja a Sivánanda Jóga legerősebb alapját, a legnagyobb hajtóerőt az úton, szívünk legnagyszerűbb megtisztítóját.
Ászanák (testhelyzetek) és pránájáma (légzőgyakorlatok) a test és idegek egészséges állapotának megőrzésére; a szentírások tanulmányozása és meditáció a mentális frissesség és az éber megkülönböztetés fenntartására – ezek részei Siva napirendjének is.

Ez az a szádhana, biztosít bennünket Siva, amit ha őszintén és komolyan gyakorolunk, az ÉN egy szempillantás alatt felismerésre kerül. “Körülleng a védánta aromája, és békét, üdvöt és szeretet sugárzol majd a világra. Nem kell hirdetned, mindenki tudni fogja: te egy bölcs vagy.”

Szvámí Vénkatésánanda

* A védánta tanok leglényegét tartalmazó szentírások
** Szanszkritül: srávaná, manana, nidhidjászana – a védánta szádhana hármas gyakorlási formája
*** Mindenkiben az ÉN-t látni
**** Előző életekből hozott benyomások, impulzusok

Share This