Mesterünk születésnapja

“Ez az Istenség az emberi test ruháját öltötte magára. Isteni Hívásra jött közénk a Halhatatlan Üdvösség örökzöld erdejéből.” -Szvámí Csidánanda

Ma 131 éve 1887. szeptember 8-án született az Istenség szeretett megtestesülése MESTERÜNK, Szvámí Sivánanda.
Emlékezzünk MA (is)  Rá! ÓM Namó Bhagavaté Sivánandája! Dicsőség az Isteni Sivánandának!

„Mondtam egy imát ma értetek, és úgy tűnik Isten meghallgatta,
Szívemben éreztem válaszát, bár nem szavakkal szólt.
Nem vagyont vagy hírnevet kértem (tudtam, nem bánjátok majd),
Inkább ritka és felbecsülhetetlen kincseket, olyat, mi örökké tart.
Kértem, bárcsak közel lenne hozzátok minden nap hajnalán, hogy
Adjon egészséget és égi áldást, hogy utatokat barátok kísérjék.
Boldogságot kértem nektek, minden kis és nagy dologban,
De leginkább arra kértem Őt, hogy tudjátok jól: Ő szeretettel figyel rátok.
Leginkább azt kértem, bárcsak megismernétek szerető törődését.”
-Srí Szvámí Sivánanda

Sivánanda élete (Szvámí Vénkatésánanda)

Siva élete Isten biztosítéka az emberiségnek. Ez a szádhaka (törekvő) iránytűje, nyitott könyv, melyből mindenki bölcsességet tanulhat. Ez az isteni híd összeköti a múlandót a Végtelennel, a halandók világát a Halhatatlan Birodalmával.

Mint diák, ő volt az engedelmesség és tisztelettudó magatartás eszményképe. A fiatal Dr. Kuppuszvámi megmutatta, hogy az önzetlen és dinamikus szolgálat kikövezi az utat az anyagi jóléthez! Tekintet nélkül adakozott, bebizonyítva, hogy ez vonzza a bőséget, békét és boldogságot. Az 1920-as években Malájziában elismert orvosként vidám arca, erős teste az sugározta, hogy a helyes mentális hozzáállással végzett intenzív munka erősíti a testet, meghosszabbítja az életet, és békét fecskendez mások szívébe, üdvözülést a lelkükbe.

A vagyonról és sikeres karrierről való lemondás egyszerű tettével Siva tanítása beszédesebb volt bármely szentírásnál arról, hogy az ÉN felismerése drágább minden vagyonnál, drágább bárminél, még az életnél is. A tiszteletet kivívó aszkézis, koldulás és nincstelenség nem boldogtalanságot vagy szenvedést okozott a céltudatos útkereső Dr. Kuppuszvámi szívében, hanem az Istenbe és az Ő soha el nem múló Együttérzésébe vetett hit megerősödését.

Az anyagiasságtól, istentelenségtől és önzéstől szenvedő emberiség számára Siva segítő kezet nyújtott az Isteni Élet Társaságának megalapításával. Az útkeresők menedékre találtak az ásramjában. Az Erdei Akadémián Siva tanítványainak belső látása kitisztult.

Ez az Istenség az emberi test ruháját öltötte magára. Isteni Hívásra jött közénk a Halhatatlan Üdvösség örökzöld erdejéből.

Sivánanda lakhelye (Szvámí Vénkatésánanda)

Egy koldus a Gangesz keleti partján ült a Szvarg Ásramban.
Ahogy a nap felkelt, sugarai megvilágították a nyugati oldalon lévő sűrű erdőt.  Ki tudja, mire gondolt a koldus, amikor kijött mély meditációjából? És a koldus, Szvámí Sivánanda, elfoglalta lakhelyét a nyugati parton: ekkor még mindig alamizsnán élve. Keresztül-kasul bejárta az erdőt. A bengálibirs fákból (bael) álló sűrű dzsungel arra késztette, hogy gondolatban templomot emeljen az Úr Siva tiszteletére, és az összes bael-levelet felajánlja neki imádattal. Ez 1933-ban történt. 1943-ban a templom megépült! És bael-leveleket ajánlottak fel benne. Íme a koldus csodatétele!

Ma, a Visvanáth Mandir[1] mellett, amelyet ő építtetett, van már egy Sivánanda Mandir is, ahol az ő képét imádják. A koldus karrierje e Korszak csodája.

De van még egy ennél is nagyobb csoda. Szerte a világon többmillió otthonban van már Sivánanda Mandir. Megszámlálhatatlanul sok ember imádja szó szerint Bhagaván Sivánandát. Nincs olyan Istenség a földön, melyet manapság annyi különböző vallású, nemzetiségű, hitű és kasztú ember imádna, mint Sivánandát. Egy hindunak ő Krisna vagy Ráma megtestesülése; egy kereszténynek ő az Úr Jézus megtestesülése; egy buddhistának ő az Úr Buddha, aki újra eljött. Itt van valaki, akit úgy imádhatnak, hogy közben nem kell feladniuk a saját vallásukat!
S miközben őt imádják, felismerik a saját vallásuk dicsőségét és valódi lényegét is. 

Az egyből sok lett: az egyetlen Sivánanda Mandir megsokszorozta magát számtalan Mandirrá szerte a világon. És a transzcendentálisból immanens lett. Az igazi templom a hívő szívében épült fel. A dinamikus istenség élő templomot követel magának. Ma Siva számtalan szívbe van bezárva, s onnan ösztökél mindenkit arra, hogy jó legyen és jót cselekedjen; hogy szolgáljon, szeressen, meditáljon és ismerje fel Istent. 

[1] Szentély, valaminek a temploma, tartózkodási helye