Emlékek Szvámi Sivánanda életéből

Az emberek szolgálata, az írások tanulmányozása, emelkedett mesterekkel való találkozások és az odaadó gyakorlás alapvetően megváltoztatta Dr. Kuppuswámi (Sivananda eredeti neve) életfilozófiáját. Szíve megtisztult és elméje befelé fordult.

Egy napon nagyon értékes ajándékot kapott egy vándorló szerzetestől, akit a maga törődő szeretetteli módján ápolt. A könyv a Védanta filozófiáról szólt.

Életében először vált nyilvánvalóvá számára az emberi létezés célja. A fiatal orvost heves vágy hatotta át, hogy ő is elinduljon a bölcsek ösvényén és megnyíljon számára a halhatatlanság birodalma.

Egy napon 1923-ban a spirituális szikra lángra gyúlt Kuppuswámiban. A világi vágyak elhagyták, az anyagi dolgok többé nem vonzották már. A népszerűség, hírnév és státusz fogalmai már érintetlenül hagyták. Olyan fejlődési szintet ért el, ami már nem tette lehetővé kórházi munkájának folytatását. Ezért lemondott beosztásáról, javainak egy részét szétosztotta. Ezután elhagyta Malajziát Madrasz felé, ahol csomagjait egy barátjánál hagyva vonattal elindult Benáresz felé. Úgy tűnt a világ terhei lehullottak a válláról.

Vándorlása során, egy napon azt javasolták neki, hogy menjen Rishikesbe, ahol ideálisak a feltételek a komolyabb jógagyakorláshoz. Megfogadta a tanácsot és a híres zarándokhelyen Hardwaron keresztül Rishikesbe gyalogolt. Már az első napok egyik estéjén találkozott a Gangesz partján a tiszteletre méltó szenttel, Szwámi Viswanandával. A mestert különös ragyogású aura vette körül. A szerzetes rendkívüli hatással volt Kuppuswámira, aki nagy szeretettel és odaadással borult le lábaihoz. Másnap az idős mester belső sugallatra hallgatva beavatta Kuppuswámit a lemondott rendbe. E napon 1924. június elsején kapta meg a sáfrányszínű ruháját. Ezen a napon halt meg Kuppuswámi és született Szwámi Sivananda Szaraszvati.