Az Ember mint Lélek

Az Ember mint Lélek

Részlet Szvámí SivánandaKirályi tudomány, királyi titok” című könyvéből

„A nyugati felfogás szerint az ember pusztán egy fizikai teremtmény, aki rendelkezik elmével és tartozik hozzá egy lélek. A jóga felfogása szerint az ember lényegében a lélek, amely az elmén keresztül fejezi ki magát, s amely a fizikai síkon a testben képes működni.

Az ember lélek, amelyhez tartozik egy test. Az ember lényegileg egy spirituális lény. Az ember azért él, mert ő a szellem, vagy lélek. Legbensőbb lényege az Átma, vagyis az Isteni Szellem. Valós természete maga Isten. A fizikai test és az értelem a legbelül rejlő lélektől függenek, amelyről az ember csak nagyon keveset tud, vagy éppen semmit.

Az ember nem egyenlő a fizikai testtel. Nem egyenlő az érzékszervekkel vagy az elmével. Ezek csak a járművek. A test és az elme alá van vetve a változásnak, leépülésnek, halálnak, míg a valós ember – a halhatatlan Én vagy Átma – örökké létező, soha meg nem szűnő, örök, meg nem született, tökéletes és ősi.

Neked is van tested, de te nem a test vagy. Van elméd, de te nem az elme vagy. A test és az elme az eszközeid, amint az ácsnak is vannak munkaeszközei. Ez a test a lélek eszköze, vagy szolgája, nem pedig a börtöne.

Légy tudatában annak, hogy a test az önnön fényétől ragyogó Szellem, vagy Átma vagy Lélek temploma, amely irányítja és működteti az elme és a test minden képességét. Légy tudatában annak, hogy a Szellem lélegzete éltet, nem pedig a fizikai lélegzet.

A halállal nem ér véget minden. A halál nem jelent teljes megsemmisülést. A halállal nem szakad meg a láncolat, vagy sorozat. A munkálkodó erő, a testben lakozó Lélek nem hal meg a test halálával. Az ember Lelke halhatatlan. Amint az ember leveti a kabátját, úgy veti le a Lélek is a fizikai testet.

A Lélek e testbőrbe van bebújtatva. A Lélek hajtja a testszekeret. Amikor a test megsemmisül, a Szellem vagy Lélek tovább él. Továbbra is veled lesznek a gondolatok, emlékek, akaraterő és a finomtest.

Nevetséges azt gondolni, hogy a testen felül nem létezik más, nincs is Lélek. Az valóban igaz, hogy a meghalás minden „élő szervezet” végső fázisa, de a „tudat” nem élő szervezet. Ez egy örökké létező valóság, melyet nem érint a változás és az elmúlás. Az ember változtathat egyéni megjelenésének formáján, de nem változtathat az örök tudaton, amely létezésének lényege. Minden gondolat mögött ott a tudat, és az ember nem hatolhat be e tudat mögé.

Lehetetlen, hogy a tudat valaha is véget érjen. Ezért van az újjászületés. Egyébként mi történik a dzsíva-val, vagy egyéni lélekkel, miután levetette a fizikai testet? A tudat egy másik formájában él tovább, a teljesség felé való növekedésének megfelelően. Az, hogy a tudat is megszűnik létezni a fizikai test halálával, gyerekes gondolat. A tudat örök és tovább létezik a halálon túl.

Az emberben a tudatot elkendőzi az elme és az anyag. Ezért nem képes felismerni lényegi, isteni természetét. Amíg nem szabadul meg az elme és anyag kötelékéből, nem ismerheti meg az ÉN-t, vagy Átma-t.

Hasonló tanításokat ide kattintva olvashatsz.

A Sivánanda jógával egy alaptanfolyamon ismerkedhetsz.